Bíróság elé állítás
Az új Büntetőeljárásról szóló törvény által szabályozott jogintézmény esetleges alkalmazása esetén elengedhetetlen az ügyfél által a szakszerű és minél korábban megkezdett jogi segítség igénybevétele, melyet a törvény is kötelezővé tesz. Ügyfeleim számára hatékony és magas szakmai színvonalú jogi képviseletet biztosítok bíróság elé állítás esetén is és ennek eredményeként megfelelő jogi biztonságot nyújtok számukra.
Az ún. „Külön eljárások” keretében szabályozott bíróság elé állítás jogintézménye az eljárás időszerűségének biztosítására hivatott. Célja tehát az, hogy az ügy bírósági elbírálására a lehető leghamarabb kerüljön sor.
Ennek kettős jelentősége van. Egyrészt minél kevesebb idő telik el a bűncselekmény elkövetése és a felelősségre vonás között a speciál- és generálprevenció annál inkább érvényesül. Másrészt a terhelt és sértett számára is előnyös lehet, hiszen a terheltnek hamar tisztázódik bűnösségének kérdése, a sértett pedig hamarabb tudja érvényesíteni kártérítési igényét.
A bíróság elé állítás a tettenérés és beismerés esetén lehetséges, de ezekben az esetekben is csak szigorú, taxatíve felsorolt feltételek teljesülése esetén.
Bíróság elé állítás tettenérés esetén
,,Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és
d) a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték.” [Be. 723. §]
Tettenérésről abban az esetben beszélünk, ha a bűncselekmény elkövetője a törvényi tényállást részben vagy egészben valakinek a jelenlétében hajtja végre, vagy ha az elkövetőt közvetlenül a deliktum megvalósítása után a helyszínről történő távozáskor veszik üldözőbe és fogják el. Az első esetben tehát a bűncselekménynek szemtanúja van, a második esetben az elkövetőt „elkapják”, azaz személyi szabadságától fosztják meg. Ez bárki által történhet, nem szükséges a hivatalos személy, mint minőség. Viszont az elfogó személynek kötelessége a tettest a nyomozó hatóságoknak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.
A második fontos feltétel, hogy a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendeljen. Ebből az következik, hogy bíróság elé állításra bűnhalmazat esetén is sor kerülhet feltéve, hogy minden bűncselekmény vonatkozásában fennáll a követelmény. Így igénybe vehető a jogintézmény – egyes minősített esetek kivételével – valamennyi közlekedési bűncselekmény vagy számos vagyon elleni bűncselekmény esetén, mint például a lopás vagy a csalás esetében. Kiemelendő továbbá, hogy nincs jelentősége annak, hogy mely bíróság hatáskörébe tartozik az ügy; ugyanúgy lehetőség van bíróság elé állításra törvényszék előtt folyamatban lévő ügyben, mint járásbíróság előtt folyóban.
További feltétel, hogy az ügy megítélése egyszerű legyen. Ilyennek minősül akkor, ha ténybeli és jogi háttere egyszerű megítélésű. Ténybelileg ilyen az ügy akkor, ha egy vagy csupán csekély számú terhelt valósított meg egy vagy több, de ez esetben egymással összefüggő bűncselekményt. E körben a bizonyítás anyagának is jelentősége van, hiszen annak ellentmondásoktól mentesnek kell lennie vagy az ellentétek legfeljebb csekély súlyúak lehetnek. Emellett a rendelkezésre álló bizonyítékoknak egyértelműen alá kell támasztaniuk az ügy kapcsán felmerülő releváns tényeket. A jogi megítélés egyszerűségét feltételezi az ügy ténybeli egyszerűsége. Nem ilyen az ügy, ha például a minősítés kapcsán probléma merül fel, illetve a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok fennállása rendszerint ennek minősül.
Negyedik és utolsó feltétel, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Ebbe nem tartozik bele a vádlott beismerése azonban az igen, hogy a tanúk a tárgyaláson kihallgathatóak legyenek, lefoglalt tárgyi bizonyítási eszköz, illetve szakértői vélemények rendelkezésre álljanak.
Az elkövetés időpontja
Fontos tisztázni a bűncselekmény elkövetésének időpontját, hiszen ezen fordulatban az ettől számított tizenöt napon belül állíthatja az ügyészség a terheltet bíróság elé.
A Btk. elévülésre vonatkozó rendelkezéseiből kiindulva meghatározható a bűncselekmény elkövetésének időpontja:
„a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.” [Btk. 27. §]
Azonban a tizenöt napos határidő számítására a Be. szabályai az irányadóak, azaz a napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap – jelen esetben a bűncselekmény elkövetésének a napja – amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik.
Bíróság elé állítás beismerés esetén
,,Az ügyészség a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a 723. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és
b) a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.” [Be. 724. §]
A jogalkalmazói gyakorlat szerint a beismerésnek a megvalósított bűncselekmény törvényi tényállási elemei szempontjából releváns körülményekre kell kiterjednie. Beismerés alatt a bűncselekményt megvalósító tények előadását kell érteni, a bűnösség elismerése nem szükséges.
Az ilyen típusú bíróság elé állítás további feltételei megegyeznek a tettenérés körében kifejtett szabályokkal. A kettő közötti különbség a határidőben mutatkozik meg. Tetten érés esetén a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt, míg beismerés esetén ugyanezen időponttól számított harminc napon belül állíthatja bíróság elé az ügyészség a terheltet.
Az őrizet bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.
Ha a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, az általános szabályok szerint indítványra határoz a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés meghosszabbításáról, elrendeléséről, illetve megszüntetéséről.
Eljárásjogi következmények
A nyomozás során, ha az ügyészség a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani, erről tájékoztatnia kell. Ekkor, ha a terhelt védővel nem rendelkezik, haladéktalanul védőt kell kirendelni. Az ügyészség ezt követően feljegyzést készít, melyben szerepel a gyanúsított azonosítására alkalmas személyes adatai, a cselekmény leírása és annak Btk. szerinti minősítése, továbbá a bizonyítási eszközök felsorolása. Ennek egy-egy kiadmányát legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor át kell adni a terheltnek és védőjének.
Tekintettel arra, hogy a bíróság elé állítás egy külön eljárás, erre a Be. általános szabályai nem alkalmazhatók. Ennek oka, hogy itt lényegében nem a bíróság, hanem az ügyészség végzi a tárgyalás előkészítését. Az ügyészségnek tájékoztatni kell a bíróságot arról, hogy a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani és a bíróságnak egyetlen feladata, hogy a tárgyalás határnapját kitűzze.
Tárgyalás jellemzői
Fontos, hogy a tárgyaláson a védő részvétele kötelező, és annak távollétében a tárgyalás akkor sem tartható meg, ha a vádlott azt kifejezetten kezdeményezi.
Az ügyészség a tárgyalás megkezdése előtt – ha ez korábban nem történt meg – feljegyzést, a nyomozás ügyiratait és az egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket átadja a bíróságnak.
További eltérés az általános szabályoktól, hogy az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.
A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat akkor küldi vissza az ügyészségnek, hogyha a bíróság elé állítás valamely feltétele hiányzik, illetve akkor, ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest további bizonyítási eszközök felkutatása szükséges, és ezért a tárgyalás tizenöt napon belül vagy újabb elnapolás nélkül nem folytatható.
A tárgyalás elnapolására a bíróságnak csupán ebben az egy esetben és egyszer van lehetősége – így tehát nem fordulhat elő az eljárás elhúzódása.
Eltérés jelentkezik a vádmódosítás tekintetében is, hiszen az ügyészség a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eredményhez képest a vádat csak akkor változtathatja meg vagy terjesztheti ki, ha a módosított vád szerinti bűncselekményre változatlanul adottak a bíróság elé állítás törvényi feltételei.
Ha a módosított vád tekintetében továbbra is fennállnak a bíróság elé állítás feltételei, a védelem felkészülése érdekében a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, azonban ha a vád módosítására elnapolt tárgyaláson került sor, újabb elnapolásra törvényi lehetőség nincs.