Előkészítő ülés
Az új Büntetőeljárás törvény néhány rendelkezése a terhelt érdekeit szem előtt tartva, számára kedvezőbb feltételeket, jobb pozíciót biztosíthat a büntetőeljárás során.
A bíróságok és a terheltek számára is nehézségeket okozott a hosszú, több évig elhúzódó büntetőeljárás. Ennek kiküszöbölésének egyik módja az új Be. által bevezetett előkészítő ülés.
Az előkészítő ülés célja
A jogintézmény elsősorban pergazdaságossági szempontokat szolgál, hiszen a törvényben meghatározott feltételek esetén a bíróság akár az előkészítő ülésen dönthet az ügy érdemében, így a büntetőeljárás rövid idő alatt befejezhető. Ez a terhelt számára is bizonyos esetekben előnyösebb lehet, hiszen egy esetleges kedvező mértékű büntetés kiszabása mellett, nem áll évekig büntetőeljárás hatálya alatt.
Másodsorban pedig már ebben a szakaszban elkezdhető a hatékony védelem megalapozása, hiszen az új Büntetőeljárásról szóló törvény értelmében:
„Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját és közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában.” [Be. 499. § (1)]
Tehát már ekkor megkezdhető a vádra vonatkozó érdemi védekezés, a terhelt – érdekében védője – is felszólalhat. Fontos, hogy sem az ügyész sem pedig a vádlott távollétében nem tartható meg és amennyiben az eljárásban a védő is részt vesz, jelenléte kötelező.
Bűnösség beismerése az előkészítő ülésen
Az előkészítő ülésen történtek két irányba vihetik tovább a büntetőeljárást.
„Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés megkezdése után […] az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.” [Be. 502. § (1)]
A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a terhelt beismerje a vádirat tartalmával megegyezően – valamennyi abban szereplő bűncselekmény tekintetében és abban szereplő tényállás mellett – a bűnösségét és a beismeréssel érintett körben lemondjon a tárgyaláshoz való jogáról. Amennyiben ezt megteszi, akkor;
„[…] a bíróság […] a vádról egységesen, tárgyalás alapján határoz.” [Be. 503. § (1)]
A nyilatkozat elfogadásának feltételei
A bűnösségre vonatkozó nyilatkozat elfogadására a következő feltételeket támasztja a törvény;
„ […]:
- a) a vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,
- b) a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik,
- c) a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [Be. § (2)]”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhelt beismeri a vádiratban szereplő bűncselekmény elkövetését úgy, ahogyan az a vádiratban le van írva és ezt valamennyi abban szereplő bűncselekmény tekintetében megteszi. Ezért nem teheti meg azt a vádlott, hogyha több bűncselekménnyel vádolják egy eljárásban, hogy az egyik tekintetében beismer, a másikban tagad. Emellett az sem lehetséges, hogy vitassa a vádiratban szereplő tényállást, azaz nem vallhatja azt, hogy ugyan a bűncselekmény elkövetése megtörtént, de nem úgy, ahogyan az a vádiratban szerepel.
A terhelt mindezt annak reményében teheti meg, hogy annál kedvezőtlenebb ítéletet nem kap, mint amit az ügyész indítványozott. Így akár a védő által indítványozott büntetésre vagy intézkedésre is van remény, azonban, mivel a terhelt bűnösségét beismerte, felmentő ítéletre semmilyen körülmények közt sem számíthat.
Ha ezek a feltételek fennállnak, a bíróság elfogadja a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát (ez ellen nincs helye fellebbezésnek), majd kihallgatja a büntetés kiszabása szempontjából releváns körülményekre.
A bíróság az előkészítő ülésen még nem hoz ítéletet, ha a büntetés vonatkozásában bizonyítás szükséges, ekkor tárgyalásra tér át. Az előkészítő ülésről azonnal át lehet térni tárgyalásra. A bíróság azonban akár az előkészítő ülésen is befejezheti az ügyet és ítéletet hozhat, melyben megállapítja a vádiratban szereplő történeti tényállással egyezően a terhelt büntetőjogi felelősségét és kiszabja a büntetést vagy intézkedést.
Az előkészítő ülésen hozott ítélet elleni fellebbezés
Az előkészítő ülésen hozott ítélet ellen csak korlátozott jogorvoslatra van lehetőség.
„Ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen
- a) a bűnösség megállapítása, illetve
- b) a váddal egyező tényállás és minősítés
miatt. [Be. 580. § (2)]”
Azonban a büntetőeljárási törvény nem zárja ki a büntetés neme és a mértéke elleni fellebbezést.
Az eljárás folytatása
Ha a terhelt nem él ezzel a lehetőséggel és nem ismeri be a bűnösségét vagy beismeri, de a vádtól eltérően, akkor a terhelt – illetve védője – előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint a bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja. Emellett ha a vádlott nem ismerte be a bűnösséget, akkor megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, amelyeknek elfogadja valóságát. Minden olyan esetben, amikor az ügy nem intézhető el az előkészítő ülésen az eljárás tovább folytatódik a törvényben meghatározott menet szerint.
A védelem fontossága
Az előkészítő ülés kiemelkedően fontos új jogintézménye a Büntetőeljárásról szóló törvényünknek, hiszen egyrészt már ebben a szakaszban megalapozható a hatékony védelem a váddal kapcsolatos álláspont kifejtésével emellett pedig a terhelt számára kedvező ítélettel, rövid idő alatt befejeződhet az eljárás. Azonban a beismerő vallomás megtétele nem célszerű akkor, ha megalapozott kilátás van a felmentő ítéletre, ezért fontos, hogy a terhelt még az előkészítő ülés előtt konzultáljon védőjével, mivel ennek megítélése speciális szakértelmet igényel.