Kábítószer birtoklás
A kábítószer birtoklás a leggyakrabban előforduló kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyv szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő anyagokkal való visszaélést.
A kábítószer birtoklás tényállásaiban az úgynevezett fogyasztói oldalhoz kötődő magatartások kerültek kimerítő jelleggel szabályozásra.
Btk. 178. § (1) „Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ez a kábítószer birtoklás törvényi tényállásának alapesete, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülésekor ettől súlyosabb, illetve enyhébb büntetésre is lehet számítani.
Elkövetési tárgy
A bűncselekmény elkövetési tárgya a kábítószer. A kábítószer fogalma különféle jogszabályokban került meghatározásra. Számos típusa ismert, pl: kokain, hasis, ópium, pszichotróp anyagok, hallucinogének stb., azonban csak azok az anyagok minősülnek kábítószernek, amit a jogszabályok jogilag is annak minősítenek. Ez alapján csak olyan szer birtoklásáért kerülhet büntetőjogi felelősség megállapításra, amelyet meghatározott jogszabályok tartalmaznak – például az Egységes Kábítószer Egyezmény vagy a 66/2012. (IV. 2.) Kormányrendelet. Habár a kábítószereket tartalmazó lista folyamatosan bővül, ez nem érinti a mindenki számára ismert klasszikus bódító szereket, amelyek változatlanul kábítószernek minősülnek – így tehát a marihuánát, a kokaint, az amfetamint vagy a heroint. Itt kell megemlíteni, hogy ez a bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, tehát az elkövető tudatának át kell fognia, hogy olyan bódító hatású szert birtokol, mely kábítószernek minősül.
A mennyiség jelentősége
A kábítószer birtoklás törvényi tényállásának vizsgálatakor a kábítószer fogalmának meghatározásán túl kiemelkedően fontos annak mennyisége. Fontos rögzíteni, hogy a lefoglalt kábítószer mennyiségének meghatározásakor mindig a tiszta hatóanyagtartalmat kell figyelembe venni, amelyet pedig igazságügyi toxikológus szakértő állapítja meg.
A büntetőjog megkülönbözteti a csekély, az alapeseti, a jelentős, illetve a különösen jelentős mennyiséget. Mindegyik kategóriához szerenként vonatkoznak a mérőszámok, mely értékek a kábítószer tiszta hatóanyag tartalmára vonatkoznak. Az egyes mennyiségek számszerinti értékét a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk, amelyben a törvény a csekély mennyiség értékét állapítja meg az egyes kábítószer-fajtákra lebontva és annak szorzatával határozza meg mi a jelentős és különösen jelentős mennyiség.
Jelentős mennyiségű akkor, ha ennek hússzorosát nem haladja meg. Különösen jelentős a mennyiség, ha a tiszta hatóanyag-tartalom a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
Ha olyan kábítószerről van szó, amelynek a csekély mennyiségi értékét a Btk. értelmező rendelkezései közt nem találjuk meg, akkor a számítás alapját a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja adja. Ez esetben csekély mennyiség állapítható meg akkor, ha az nem haladja meg az adag hétszeres mértékét. Jelentős, ha százhetvenszeres mértékét nem haladja meg és különösen jelentős, amennyiben ezernégyszázszoros mértékét nem haladja meg.
A törvény a csekély mennyiséghez kedvezményeket kapcsol, de a mennyiség növekedésével a büntetési tétel is számottevően emelkedik. Tekintettel kell lenni 1/2007 BJE. megállapítására is, amely kimondja, hogy a lefoglalt kábítószer – adott esetben nagyobb mennyiségéből – alappal következtetni lehet a kereskedői magatartásra, így megnehezül annak bizonyítása, hogy az elkövető a kábítószert nem kereskedés céljából tartotta magánál.
http://www.bszki.hu/e107_files/downloads/segedlet_kabitoszer_mennyisegek_2015.pdf
Elkövetési magatartások
- termesztés
- előállítás
- megszerzés
- tartás
- ország területére behozatal
- ország területéről kivitel
- ország területén való átszállítás
A birtoklás egyik elkövetési magatartása a termesztés. A bírói gyakorlat szerint vannak olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei stb.) szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Az ilyen növények esetében a bűncselekmény megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény már önállóan fejlődik.
A termesztés feltételeinek előzetes biztosítása, pl. a vetőmagok, lámpák, speciális táptalaj beszerzése pedig előkészületet valósíthat meg, mely szintén büntetendő.
A birtoklás második esete az előállítás, amely tipikusan a szintetikus kábítószerek létrehozásának formája. A Kúria szerint a kábítószer elkészítése több műveletet igényelhet, „előállításnak” azonban csak az olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer. Az ezt megelőző műveletek (pl. a kábítószer előállításához szükséges eszközök és nyersanyag beszerzése) ugyancsak előkészületi jellegűek.
A termesztés és előállítás elválasztásának tekintetében pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben növényből csak további feldolgozás útján lehet a kábítószer hatóanyagát kivonni, a növény termesztését – feltéve, hogy kábítószer előállítása céljából történik – szintén a bűncselekmény előkészületének kell értékelni. A hatóanyag kivonása pedig kábítószer előállítása.
Megvalósulhat a bűncselekmény megszerzéssel, mely mástól történő birtokbavételt jelent, szinte bármilyen módon; vásárlással, találással, ajándékként, de akár lopással vagy rablással is.
A kábítószer tartása folyamatos, hosszabb idejű birtoklást jelent, amelyet minden esetben megelőz a termesztés, előállítás vagy megszerzés magatartása.
A köznyelvben csempészetként ismert magatartások az ország területére behozatal, kivitel, illetve az átszállítás.
A törvény által nyújtott kedvezmények
Mint ahogy korábban említésre került, a csekély mennyiségű kábítószer birtoklása és az ahhoz kapcsolódó bármely elkövetési magatartás az alapeseti tényállásnál enyhébben minősül.
Aki csekély mennyiségű kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, továbbá aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart – ez utóbbi esetekben úgy, hogy más bűncselekmény emellett nem valósul meg – legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés büntetésre számíthat. Ezen büntetési tételkeret mellett pedig megfelelő védelem esetén adott esetben sikeresen indítványozható ennél enyhébb büntetés vagy kiemelkedően kedvező esetben akár csak intézkedés. Fontos azonban, hogy az illegális szerek elkobzásával mindig számolni kell.
Abban az esetben, ha a kábítószer mennyisége meghaladja a csekély mennyiséget, úgy az alapeseti büntetési tételek alkalmazandóak. Azonban korlátlan enyhítésre ad lehetőséget az új Btk. egyes meghatározott bűncselekmények esetében, ha az elkövető a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását lehetővé teszi a vádemelésig, azonban érdemes egy büntetőügyvéd tanácsát kikérni, mielőtt bárki élne ezzel a lehetőséggel.
Elterelés
Nem büntethető az elkövető, amennyiben csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt. Ehhez szükséges a bűncselekmény elkövetését beismernie és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolni, hogy úgynevezett elterelésen vett részt, tehát legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Fontos, hogy az elterelés nem alkalmazható, hogyha az elkövető élt már ezzel a lehetőséggel a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül, illetve akkor sem, ha ugyanezen időtartamon belül felelősségre vonták kábítószer-kereskedelem vagy birtoklás miatt.
A kábítószer birtoklás büntetése
A kábítószer birtoklás bűncselekményének már az alapesetét is súlyosan, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. Azonban vannak a bűncselekménynek minősített esetei, amelyek megállapítása esetén a büntetési tételkeret megemelkedik.
Kábítószer birtoklásának minősített esetei
Btk. 178. § (2) „A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt.
Btk. 179. § (1) „Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk. 179. § (2) Az előbbiek szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
Btk. 179. § (3) „A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt.”
A védelem fontossága
A legtöbb ilyen jellegű bűncselekmény felderítésekor az elkövető nyomozó hatóság általi tettenérése a jellemző. Emiatt kiemelkedően fontos, hogy mielőbb forduljon büntetőjogban jártas ügyvédhez, még gyanúsítotti kihallgatása előtt, hiszen minél előbb történik meg a hatékony védelem kidolgozása, annál kedvezőbb végkimenetelre számíthat.
Megjegyzendő, hogy a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményei jellemzően védőköteles eljárások, így tekintettel a Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseire nagy eséllyel lesz kötelező a védő eljárásban való részvétele.
Be. 44. §„A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás […] hatálya alatt áll […].”