Járművezetéstől eltiltás
A járművezetéstől eltiltást gyakran alkalmazzák mind a közlekedési bűncselekmények, mind a szabálysértések körében is.
A járművezetéstől eltiltás a Büntető Törvénykönyv 33. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a büntetések közé sorolható. A Btk. alapján ezen büntetés önmagában vagy más büntetés mellett is kiszabható abban az esetben, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a háromévi szabadságvesztésél nem súlyosabb.
Bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén kötelező az alkalmazása. Ilyen bűncselekmény a járművezetés ittas vagy bódult állapotban. Kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben lehet mellőzni a járművezetéstől eltiltás büntetését ezen bűncselekmények elkövetésekor, ilyen különös méltánylást érdemlő eset, ha váratlan és méltányolható ok késztet valakit arra, hogy ittas vagy bódult állapotban járművet vezessen, például sürgős orvosi ellátás szükségessége esetén.
Vannak azonban mérlegelést igénylő esetei is a büntetés alkalmazásának. Ezek közé sorolható, amikor valaki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy amikor a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használnak. Ezek megvalósulása esetén a járművezetéstől eltiltás a büntetéskiszabás céljainak elérése érdekében akkor indokolt, ha az elkövetés körülményeiből, vagy az elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy az elkövető közlekedésben járművezetőként való részvétele veszélyezteti a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét, illetve ha bármely bűncselekmény vonatkozásában az ún. mozgó bűnözés visszaszorításának hatásos eszközeként szolgál. Amikor a járművezetéstől eltiltás azért alkalmazható, mert az elkövető a járművezetés szabályainak a megszegésével követ el bűncselekményt, szabályok alatt nem csak a járművezetéssel szorosan összefüggő szabályokat kell érteni, hanem valamennyi közlekedési szabályt. Így a büntetés alkalmazásának lehet helye akkor is, ha közlekedési bűncselekmény nem valósul meg, de a terhelt elmulasztotta a segítségnyújtást, mivel a balesettel érintett jármű vezetőjének a KRESZ alapján segítséget kell nyújtania, így ennek elmulasztása esetén az engedélyhez kötött járművezetés szabályai sérülnek. Ugyanez elmondható a cserbenhagyás vonatkozásában is. Járművezetéstől eltiltás alkalmazható a járművezetés tiltott átengedésekor is, tehát nem csak a járművet ténylegesen vezető személy tiltható el a járművezetéstől, hanem az is, aki átengedte azt tiltott módon.
Az elkövetett közlekedési bűncselekmény súlyosabb eredménye nem meghatározó tényező az eltiltás indokoltságának vizsgálatakor, az eredmény tekintetében mindenképpen értékelni kell az elkövető bűnösségét.
Nem indokolt a járművezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű, vagy csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének az előélete vagy közlekedési viselkedése kedvező.
A szabálysértési törvény is megfogalmaz mérlegelést engedő és kötelező esetet is, amennyiben a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a megszegésével követték el.
16. § (1a) Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
a) az úton való haladásra,
b) az előzésre és kikerülésre, valamint
c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra
vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.
A járművezetéstől eltiltás mindig határozott idejű, legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb pedig 10 év, legsúlyosabb esetben pedig végleges hatályú. Végleges hatállyal az tiltható el, aki alkalmatlan a járművezetésre, azonban 10 év elteltével kérelemre a bíróság mentesítheti az eltiltottat, amennyiben járművezetésre alkalmassá vált. Járművezetésre alkalmatlanság vonatkozásában mindig a személyi adottságoknak van jelentősége. Alkalmatlanságra adhat okot például az életkor, betegség, vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékosság vagy a vezetési képesség hiánya. Az eltiltás mértékét a bíróság mindig az eset egyedi körülményei alapján határozza meg, tehát figyelembe veszi többek között az elkövető személyi körülményeit, közlekedési előéletet, a bűnösség fokát, a bűncselekmény tárgyi súlyát, az elkövetés körülményeit, valamint az ittasság fokát is.
Az eltiltás meghatározott járműkategóriára vagy járműfajtára is vonatkozhat. Lehetőség van arra is, hogy a bíróság mérlegelés alapján csak egy bizonyos járműkategóriára tiltsa el az elkövetőt.
A járművezetéstől eltiltás tartamába bele kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy a hatóságnál leadta. Az eltiltás alkalmazható szabadságvesztés büntetés mellett is, ekkor az eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.
Járművezetéstől eltiltás alkalmazható olyan személlyel szemben is, aki nem rendelkezik az adott járműkategóriához vezetői engedéllyel, ebben az esetben az eltiltás hatálya alatt nem is szerezhet vezetői engedélyt az adott járműkategóriára vagy járműfajtára.
Az eltiltás tartamának lejártakor a vezetői engedély visszaigényelhető az okmányirodában. Amennyiben nem csak járműkategóriára vonatkozott az eltiltás utánképzés szükséges, ekkor az utánképzés elvégzéséről szóló igazolást is fel kell mutatni.