Közúti baleset okozása

A közlekedés fejlődésével és a közúti forgalom sűrűsödésével a közúti balesetek száma is növekedett, így – az ittas vezetés mellett – ma a közlekedési büntetőjog egyik leggyakrabban előforduló bűncselekményének tekinthető a közúti baleset okozása. Mivel a közúti közlekedésben egy apró figyelmetlenség is súlyos következményhez vezethet, a jogalkotó a közúti baleset okozását bűncselekménnyé, csekély mértékben társadalomra veszélyes alakzatát pedig közlekedési szabálysértéssé nyilvánította.

Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben, legyen szó akár büntető-, akár szabálysértési eljárásról a bizonyítás rendkívül szerteágazó és bonyolult folyamat, mielőbb javasolt a hatékony ügyvédi védelem igénybevétele. Felkészült védekezés esetén, esetlegesen kompetens szakértő eljárásba történő bevonásával, nem csak a várható büntetés mérséklése, hanem kedvező esetben akár a felmentő ítélet is reálisan elérhető céllá válhat.

A közúti baleset okozásának törvényi fogalma

A Btk. 235. § (1) bekezdése értelmében vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.

Közúti balesetet az okozhat, aki a közlekedés szabályainak hatálya alatt áll, ilyennek minősül a gépjárművezető függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogosítvánnyal vagy sem. Nem tartoznak e körbe a balesetet okozó gépjármű utasai, illetve a közúton közlekedő gyalogosok sem.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése. A törvényalkotó a tényállást úgynevezett keretdiszpozícióban szabályozta, így a közúti közlekedés szabályait részletesen nem a Btk., hanem egy másik jogszabály, a KRESZ (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) tartalmazza. Fontos, hogy általános és speciális közlekedési szabályok megszegésével egyaránt megvalósítható a bűncselekmény.

Az általános közlekedési szabályok a vezetés személyi feltételeire, a járművekre és a járművezetésre vonatkoznak. Ennek megszegése lehet például olyan, a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló betegségek – mint például epilepszia, látászavarok, reakcióképességet befolyásoló elváltozások – eltitkolása az orvos előtt, amelyek fennállása esetén a vezetésre alkalmasság nem lenne megállapítható és így a vezetési engedély sem lenne kiadható. Adott ügyben a terhelt felelősségét azért állapították meg, mert epilepsziás megbetegedésében szenvedett, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó, eszméletvesztést okozó rohamokkal járt, s egy ilyen roham következtében okozott halálos kimenetelű közúti balesetet. Itt fontos kiemelni, hogy a járművezetőnek nem csak az általános, hanem a vezetés pillanatában fennálló lelki állapota is megalapozhat közlekedési szabályszegést akkor, ha olyan állapotban vezet járművet, amelynek következtében nem képes a biztonságos járművezetésre. Ilyen lehet, ha olyan mértékben ideges vagy zavart, amely a veszélymentes vezetéshez szükséges koncentráció-képességét hátrányosan befolyásolja.

Ugyan a járművezetésre vonatkozó legáltalánosabb követelmény a kellő figyelem és körültekintés tanúsítása a vezetés során, a közúti balesetek leggyakoribb okai mégis a járművezetésre vonatkozó speciális szabályok megszegése. Ilyenek lehetnek a megengedett sebesség túllépése, az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, az irányváltoztatásra, irányjelzésre vonatkozó előírások be nem tartása, az előzésre, a bekanyarodásra és a követési távolságra vonatkozó rendelkezések megszegése.

A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a gépjárművezető a KRESZ megsértéséből adódóan, gondatlanságból úgy okoz közlekedési balesetet, hogy másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz. A bűncselekmény eredménye tehát a súlyos testi sértés, amelynek a járművezetőn kívüli egy vagy több személy tekintetében kell bekövetkeznie. Ennek megfelelően, ha a balesetben kizárólag a gépkocsi vezetője sérül meg, bűncselekményről nem beszélhetünk, megvalósul azonban, ha a járművezető szabályszegése miatt bekövetkező közúti balesetben a gépjárműben utazó személy szenved nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket.

Az elkövető bűnössége

Kiemelkedő jelentősége van, hogy az elkövető milyen tudattartalommal követi el bűncselekményt, ugyanis a közúti balesetet elhatárolni más bűncselekményektől a bűnösség alapján lehet. A járművezető a közúti közlekedés szabályait megszegheti szándékosan vagy gondatlanul. Ezen szabályszegésből kifejlődő balesetet mindig annak bekövetkezésére irányuló „közvetlen veszély” előzi meg. Ha a járművezető szándékosan azért szegi meg a közlekedési szabályokat, mert azzal más vagy mások életét vagy testi épségét kívánja veszélyeztetni, akkor közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg, amely súlyosabb a közúti balesetnél, mivel alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Közúti baleset megállapítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a baleset bekövetkezését megelőző ,,közvetlen veszélyre” az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki.

Szintén csak gondatlanság jellemezheti a bűncselekmény eredményét, tehát a súlyos testi sértést. Ez azt jelenti, hogy a járművezető előre láthatja azt, hogy szabályszegése következtében a közlekedési forgalomban résztvevő más személynek súlyos testi sértést okozhat, azonban könnyelműen bízik annak elmaradásában. Itt fontos megemlíteni, hogy könnyelműségének alapja kell, hogy legyen; így például bízhat abban, hogy több éves vezetési rutinjára vagy gépjárműve magas teljesítményére tekintettel a balesetet bekövetkezését el tudja hárítani. Ugyanis, ha bizakodásának nincsen alapja, akkor nem gondatlanság, hanem eshetőleges szándék jöhet szóba, amely pedig a körülményektől függően akár súlyosan minősülő testi sértésnek vagy halálos kimenetel esetén gondatlan emberölésnek is minősülhet.
A gondatlanság másik – és a közlekedési balesetek vonatkozásában a leggyakoribb – esete az, amikor az elkövető azért nem látja előre közlekedési szabályszegésének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, tehát a járművezetőt az odafigyelés teljes hiánya jellemzi. Ilyen lehet, ha nem észleli, hogy a kereszteződésben jobbkéz-szabály érvényesül, és abból kihajt elsőbbségadási kötelezettség megadása nélkül, emiatt pedig a jobbról érkező gépjárművel ütközik.

Közúti baleset okozása ittas vezetés miatt

Fontos, hogy ha a baleset oka a járművezető alkoholfogyasztása, akkor nem közúti baleset okozása, hanem a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének súlyosabban büntetendő esete valósul meg. Ez utóbbit a törvény komoly büntetési tételekkel szabályozza, mivel míg a közúti baleset gondatlan bűncselekmény, addig az ittas járművezetés mindig szándékos. Amennyiben az ittas állapotban előidézett baleset eredménye súlyos testi sértés, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is lehet számolni, míg maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség esetén öt évig terjedővel, ha pedig halálos baleset történik, a körülményektől függően akár nyolc vagy tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Bűncselekmény vagy szabálysértés?

Mivel a közúti közlekedésben a legkisebb figyelmetlenségből is olyan súlyos következmények keletkezhetnek, amely a személy- és vagyonbiztonságot sérthetik, így egy kevésbé súlyos balesetből, nagyobb „koccanásból” nem büntető-, hanem szabálysértési eljárás indulhat.

Ugyanis a Szabs. tv. – mint a közlekedési szabálysértésekre is vonatkozó jogszabály – 219. § (1) bekezdése szerint, aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.

A szabálysértést a bűncselekménytől egyrészt a balesettel okozott sérülés gyógytartama illetve a közvetlen veszély előidézésére irányuló bűnösség alapján lehet elhatárolni. Ez azt jelenti, hogyha a járművezető ugyan megszegi a közlekedés szabályait és ezzel másnak gondatlanságból testi sértést is okoz, ha az nyolc napon belül gyógyul, csak közlekedési szabálysértés fog megvalósulni. Ugyanez a helyzet akkor, ha testi sértés nem történik, de az elkövető másnak vagy másoknak az életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. Itt fontos megemlíteni, ha a jármű vezetőjét e tekintetben nem gondatlanság, hanem szándékosság jellemzi, akkor közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg.

A közúti baleset okozásának büntetése

A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, ezért a legtöbb – szándékos – közlekedési bűncselekményhez képest enyhébb megítélésű, mivel alapesetben legfeljebb egy évi szabadságvesztéssel fenyegetett, míg ha a bűncselekmény eredménye komolyabb a súlyos testi sértésnél, akkor a büntetési tétel legfeljebb három, öt illetve nyolc évre emelkedik. Az ijesztően magas büntetési tételek ellenére felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztére – az télkezési gyakorlat alapján – csak kiemelkedően súlyos esetekben kerül sor, például ha a baleset következtében maradandó fogyatékosság, tömegszerencsétlenség vagy akár halál következik be. További szigorú büntetésre akkor lehet számítani, ha az elkövető ugyanilyen vagy hasonló jellegű bűncselekményeket korábban is elkövetett, visszaesőnek számít, vagy ha számos más súlyosító körülmény áll fenn.

Annak ellenére, hogy a törvény szabadságvesztéssel fenyegeti a bűncselekményt, a bírói gyakorlat szerint a pénzbüntetés jellemző, melynek mértéke mindig az elkövető személyi és vagyoni körülményeitől függ. A bíró a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek a számát, mely 30 és 540 napi tétel között mozoghat. Az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egynapi tételnek megfelelő összeget, ami pedig legalább 1000 és legfeljebb 500.000 forint lehet. A pénzbírság konkrét összege ezek szorzatából tevődik össze, emellett a terheltnek a felmerülő bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, így megfelelő védelem nélkül szinte minden esetben többszázezres összegről lehet beszéni. Ugyancsak gyakori büntetés a közérdekű munka, ha munkaképes az elkövető, viszont anyagi helyzete nem teszi lehetővé a pénzbüntetésnek akár részletekben történő megfizetését sem.

A közúti baleset okozásánál nem kötelező a járművezetéstől eltiltás kiszabása, – az ittas vagy bódult járművezetéssel ellentétben – így a bíró mérlegelésétől függ, hogy kiszabja-e azt vagy sem. E tekintetben sokat számít az elkövető közlekedési előélete, a balesetmentesen levezetett kilométereinek a száma, az elkövetés körülményei, gondatlanságának foka, illetve az, hogy munkavégzéséhez, mindennapi életviteléhez elengedhetetlen-e a gépjármű használata. A járművezetéstől eltiltás általában valamilyen más büntetés mellett szerepel – például pénzbüntetés vagy közérdekű munka – és legrövidebb tartama egy hónap, míg leghosszabb egy év lehet. Emellett gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt 9 közlekedési büntetőpont is feljegyzésre kerül a járművezető közlekedési előéletében. Közlekedési büntetőpont nem csak bűncselekmény, hanem a közúti közlekedés rendjének megzavarásának szabálysértése esetén is jár. Ha a szabálysértés megvalósul, de nem következik be könnyű testi sértés, akkor 5, míg ha az bekövetkezik, 6 büntetőpont kerül feljegyzésre.

A védelem szükségessége és a mentesülés lehetősége

Bár általában minden bűncselekmény vonatkozásában javasolt a hatékony ügyvédi védelem igénybevétele, ez különösen igaz a közúti baleset okozásánál. Ugyanis felkészült védekezés esetén, esetlegesen kompetens szakértő eljárásba történő bevonásával, nem csak a pénzbírság összegének jelentős mérséklése vagy a járművezetéstől eltiltás mellőzése, hanem akár a felmentő ítélet is lehet reális céllá válhat, tekintettel arra, hogy ezekben az ügyekben a bizonyítás szerteágazó és bonyolult folyamat.

A szakszerű védelem segítséget nyújt a sokrétű és összetett közlekedési jogszabályokban való eligazodásban, amelyekre hivatkozással eredményesen bizonyítható, hogy a közúti baleset során szabályszegés nem történt a járművezető részéről, így felelőssége nem megállapítható. A közlekedési szabályszegés hiányára hivatkozva mondta ki a bíróság, hogy nem követi el a közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az, aki udvaráról az útra segédmotoros kerékpárral jobbra és balra kitekintés után 3-4 km/h sebességgel kihajtva ütközik a járdán 11-13 km/h sebességgel szabálytalanul közlekedő sértettel (BH 2016.9.233). Szintén felmentő ítéletet hozott a bíróság egy másik ügyben, ahol kimondta, hogy a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a szabályosan közlekedő terhelt büntetőjogi felelőssége, ha más hibájából keletkezett veszélyhelyzet elhárítására nem a legcélszerűbb megoldást választja (BH 2004.173.).

A bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben következik be a súlyos testi sértés. Ez az okozati összefüggés pedig néhány esetben eredményesen vitatható a sértett felróható magatartásával. Erre tekintettel mondta ki a bíróság, hogy nem követi el a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét az, aki az előtte haladó, váratlanul féktávolságon belül elé kanyarodó kerékpárost elüti, akkor sem, ha a baleset nagyobb oldaltávolság tartásával elkerülhető lett volna (BH 2018.1.3.). Azonban egy másik esetben a bíróság ennek ellenkezőjét mondta ki, miszerint a közúti baleset okozása esetén a baleset egyik okozójának a büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy a baleset létrejövetelében más személy is – akár felróhatóan – közrehatott. (BH 2013.4.136.). Látható, hogy érdemes a mielőbbi szakszerű ügyvédi védelem igénybevétele az ügy lehető legkedvezőbb kimenetele érdekében.

Rendőri helyszínelés közúti balesetnél

Ugyan védelmet a baleset megtörténte után azonnal nem lehet igénybe venni, azonban járművezető már baleset helyszínén tud olyan előzetes intézkedéseket tenni, amelyek egy esetleges későbbi büntető- vagy szabálysértési eljárás esetén az ügy pozitív kimenetelét segítik elő.

Ha baleset történik, az első és legfontosabb, hogy ellenőrizzük, történt-e személyi sérülés vagy bárki segítségre szorul-e a helyszínen. Minden esetben fontos kitenni az elakadásjelző háromszöget további baleset megelőzése céljából.

Ha nem történt személyi sérülés és kisebb mértékű vagyoni kár keletkezik a baleset során, amelyben a balesettel érintett járművek vezetői meg tudnak egyezni, akkor az úgynevezett ,,kék-sárga” bejelentő lap kitöltésével a baleset összes körülménye megfelelően rögzíthető, ami a kárrendezés lebonyolítását könnyíti meg. A károkozónak a kárt saját biztosítójának öt munkanapon belül be kell jelentenie, a károsultnak a kárigényét pedig a káreseményt követő harminc napon belül. Manapság nem nehezíti meg a kárrendezést az sem, ha a károkozó külföldi állampolgár, mivel a MABISZ bármelyik tagbiztosítójánál meg lehet tenni a bejelentést, de ebben az esetben érdemes feljegyezni a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának a nevét.

Amennyiben a baleset során történt személyi sérülés vagy a baleset körülményei és a felelősség nem állapítható meg egyértelműen, úgy ki kell hívni a rendőrséget, illetve a mentőket. A rendőri helyszínelés során jegyzőkönyv készül a történtekről, így a helyszínen található nyomokról, tanúk nevéről és elérhetőségükről. Célszerű körültekintően eljárni és adott esetben saját felvételeket is készíteni a balesetről. Különösen fontos ez akkor, ha a baleset bekövetkezése után a járművek jelentősen akadályozzák a forgalmat, így nem maradhatnak az eredeti megállási helyzetben. Ebben az esetben a lehető legkisebb olyan mértékű elmozdulást célszerű eszközölni, amely már a fogalmat nem akadályozza. Emellett hogyha kívülálló láthatta a balesetet, ajánlatos a nevét és elérhetőségét elkérni és átadni a kiérkező rendőröknek.

A rendőrök által felvett jegyzőkönyvvel kapcsolatosan fontos ellenőrizni, hogy az a történteket a lehető legnagyobb pontossággal rögzítse és jogában áll megtagadni annak aláírását addig, míg az nem a körülményeket pontosan tükröző tényeket tartalmazza.

A közlekedési szabálysértési eljárás menete

Ha bármilyen szabálysértés elkövetésén a rendőrök tetten érik az elkövetőt helyszíni bírság szabható ki, melynek mértéke az egyes szabálysértések függvényében jogszabály által szabályozott és 5.000 forinttól akár 50.000 forintig is terjedhet. Egyes szabálysértések esetében a rendőr az említett kereten belül szabadon szabhatja ki a bírságot, míg más szabálysértések esetében jogszabály által meghatározott, fix összegű bírságot szab ki. Amennyiben az elkövető elismeri a szabálysértés elkövetését és aláírja a bírságot, az eljárás lezárul és nincs lehetőség fellebbezésre. Ha a szabálysértés elkövetését nem ismerik el, a hatóság feljelentést tesz és elindul a szabálysértési eljárás, és ha nem elzárással büntetendő szabálysértésről van szó, akkor a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézhető az elkövető 5 napon belüli időpontra.

Súlyosabb szabálysértések esetén – ilyennek minősül a közúti baleset szabálysértési alakzatának minősülő közúti közlekedés rendjének megzavarása is – nem helyszíni bírságolás történik, hanem a hatóság megteszi a feljelentést és megindul a szabálysértési eljárás. Ez egy olyan rendes hatósági eljárás, ahol bizonyítékokat – mint például tanú, irat, fotók vagy más felvételek – lehet előterjeszteni, illetve kimenetele lehet pénzbírság – melynek mértéke akár 150.000 forintig is terjedhet – valamint legfeljebb egy évig terjedő járművezetéstől eltiltás és az eljárási költségek megfizetése. Emellett a közlekedési szabálysértés okán büntetőpontok is feljegyzésre kerülnek az eljárás alá vont közlekedési előéletében.

Mivel hatékony védelem esetén akár az eljárás megszüntetésére vagy a kiszabandó pénzbírság összegének, illetve a járművezetéstől eltiltás jelentős mérséklésére vagy elkerülésére is sor kerülhet, célszerű szabálysértési eljárás esetén is ügyvédet felkeresni, aki széles körű közlekedési jogi tanácsadást nyújt, illetve a hatóság előtt képviseli.