Járművezetés ittas állapotban

Ittas vezetésért járó büntetés

Napjainkban az ittas járművezetés társadalmi és jogszabályi megítélése meglehetősen szigorú, ugyanis a ,,zéró tolerancia” jegyében jellemzően büntetőeljárással, de legkedvezőbb esetben is szabálysértési eljárással számolhat az, aki alkohol által befolyásolt állapotban ül volán mögé. Az eredmény mindkét esetben leggyakrabban pénzbírság és büntetőpontok, a büntetőeljárás végén pedig emellett – a törvény kötelező erejénél fogva – járművezetéstől eltiltás, szélsőséges esetben pedig még szabadságvesztés is járhat. A szigorú megítélés ellenére igen gyakori és súlyos következményekkel járó bűncselekményről van szó, hiszen az ittas vezetésre vonatkozó statisztika szerint mind az ittas vezetések, mind az ittas állapotban okozott közúti balesetek száma növekszik; 2018. január és március között Budapesten és Pest megyében összesen 876 okozott baleset történt, 2019-ben pedig 1052 baleset következett be ugyanezen időszakra vonatkozóan.

Véralkoholszint táblázat (véralkohol, légalkohol)

Az ittas járművezetés törvényi fogalma

A Btk. 236. § (1) bekezdése szerint vétség miatt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.

A büntetőeljárás minden esetben már 0,5 ezrelékes véralkoholszintnél, illetve 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál megindul, emellett pedig a jogosítvány a helyszínen elvételre kerül függetlenül attól, hogy az alkoholfogyasztás valóban hátrányosan befolyásolta-e a vezetési képességet. Ha ugyan fogyasztottunk alkoholt, de a vér- illetve levegőalkohol-koncentráció nem éri el a fent írt mértéket, az szabálysértési eljárás megindítására ad alapot, amelynek következtében pénzbírságra és közlekedési szabálysértés miatt büntetőpontokra lehet számítani.

Az ittas állapotban történő járművezetés akkor minősül bűncselekménynek, ha a jármű fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára. Ennek megfelelően a törvény bűncselekménnyé nyilvánítja bármilyen vasúti vagy légi jármű ittas állapotban történő vezetését, ezzel szemben a vízi és közúti közlekedésben csupán a gépi meghajtású járművek vezetése von maga után büntetőjogi felelősséget. Akkor minősül egy jármű ,,gépi meghajtású”-nak, hogyha azt beépített erőgép hajtja.

A tényállás meghatározza az elkövetés helyét, mely a közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút. Közútnak minősül a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, míg közforgalom elől el nem zárt magánútnak számítanak például bevásárlóközpontok, benzinkutak parkolói.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetése. Ez alatt értjük egyrészről annak elindítását, mozgásba hozatalát, másrészről pedig a mozgásba hozott jármű irányítását, meghajtó gépezetének működtetését.

Az elkövetési magatartás kifejtéséhez igazodik a bűncselekmény befejezett alakzatának, illetve kísérletének elhatárolása – mely utóbbi a büntetés kiszabásánál kedvezőbb elbírálást eredményez – így befejezetté válik a bűncselekmény akkor, ha a jármű mozgásba hozatala megtörténik, ameddig csak az arra irányuló próbálkozás zajlik, tehát csak a jármű beindítása valósuk meg, annak mozgásba hozatala nélkül, a bűncselekmény kísérleti szakban marad.

A bűncselekmény alanya – azaz elkövetője – tettesként bárki lehet, közömbös az, hogy a járművezető rendelkezik-e megfelelő vezetői engedéllyel vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a járművezetésben.

Mikor lehet mentesülni a büntetőjogi felelősség alól?

Az ittas járművezetés esetében csak nagyon ritka, speciális esetekben kerülhető el a büntetőjogi felelősség megállapítása, az ilyen ügyekben született felmentések úgynevezett büntethetőséget kizáró okon alapulnak. Az egyik ilyen eset a tévedés; a bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el, így az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy szeszes ital került a szervezetébe és ennek tudatában, szándékosan vezet. Azonban ha az elkövető nem tud arról, hogy az általa fogyasztott ital alkohol tartalmú, úgy a szándékossága nem állapítható meg, ebben az esetben pedig nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről sem.

A másik eset a végszükség fennállása. Ilyenre adhat okot, ha az ittas vezető más életét, testi épségét közvetlen és másként nem elhárítható veszélyből menti. Ezen okra hivatkozva mondta ki a bíróság, hogy végszükségben cselekszik az, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtét elvégzését igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját – más lehetőség hiányában – a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve kórházba szállítja (BH 1993.6.336). Azonban a gyakorlatban ezek a védekezések kivételesen állják meg a helyüket a bíróság előtt.

Ittas vezetésért járó büntetés

A szankció függ attól, hogy a mért alkoholszint alapján büntető- vagy szabálysértési eljárás indul. Büntetőeljárás esetén az ittas vezetésért ritkán, csak súlyos esetekben járhat börtön-, pontosabban szabadságvesztés büntetés. Habár a törvény alapesetben kétévi szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi, ehelyett azonban az ittas vezetésért járó kiszabható, gyakori büntetés a pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás, de emellett bűncselekmény miatt közlekedési büntetőpontokat is felszámolnak. Nem ritka büntetés a közérdekű munka, ha munkaképes az elkövető, viszont anyagi helyzete nem teszi lehetővé a pénzbüntetésnek akár részletekben történő megfizetését sem.

Ha közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezető ellenőrzéskor mért eredménye nem éri el a bűncselekmény megállapításához szükséges 0,5 g/l véralkohol, vagy 0,25 mg/l légalkohol szintet, akkor csak közigazgatási eljárás indul, amely esetén járművezetéstől eltiltást nem szabnak ki. Ebben az esetben a legrosszabb, amivel számolni lehet a helyszíni bírság, amely a körülményektől függően 15.000 és 25.000 forint között lehet, valamit az eljárás végén kiszabott pénzbírság, mely 30.000-50.000 forint összegig terjedhet. Emellett a közlekedési szabálysértés okán büntetőpontokkal is számolni kell, amely ez esetben 6, illetve 8 pont lehet. Fontos, hogy büntetőpont nem csak ebben az esetben, hanem büntetőeljárás megindítása esetén is jár, mégpedig több, 11 pont.

Milyen összegű pénzbüntetéssel lehet számolni?

A bíróság a pénzbüntetést mindig az elkövető személyi körülményeihez, az anyagi helyzetéhez és az adott eset körülményeihez mérten szabja ki. A bíró a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek a számát, mely 30 és 540 napi tétel között mozoghat. Az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egynapi tételnek megfelelő összeget, ami pedig legalább 1000 és legfeljebb 500.000 forint lehet. A pénzbírság konkrét összege ezek szorzatából tevődik össze, emellett a terheltnek a felmerülő bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, így megfelelő védelem nélkül szinte minden esetben többszázezres összegről lehet beszéni.
Nem lényegtelen tehát az, hogy az elkövetőt mekkora pénzbírsággal sújtja a bíróság, ezért indokolt a mielőbbi szakszerű védelem igénybevétele a pénzbírság mérséklése érdekében.

Az ittas vezetésért mennyi időre veszik el a jogosítványt?

A járművezetéstől eltiltás időtartama szintén lényegi kérdés, mivel annak alkalmazását a törvény kötelezően írja elő és lehetővé teszi a végleges hatályú eltiltást is. Az eltiltás legrövidebb tartama 1 hónap, leghosszabb tartama pedig 10 év, a tartam megállapítását több tényező befolyásolja. Ilyen befolyásoló tényező lehet az elkövető személyi körülményei; például, hogy követett-e el korábban ugyanilyen vagy bármilyen más bűncselekményt, mennyi a balesetmentesen levezetett kilómétereinek száma, hány éve rendelkezik jogosítvánnyal. A másik tényező pedig magának az elkövetésnek körülményei, mint például milyen hosszú utat tett meg vagy szándékozott megtenni ittasan, milyen típusú járművet vezetett, illetve éjjeli vagy nappali órákban követte el a bűncselekményt.

Fontos, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy az elkövető soha többet ne kaphassa vissza jogosítványát. Végleges hatállyal akkor lehet eltiltani, ha az elkövető a járművezetésre személyi adottságai miatt alkalmatlan. Ilyennek minősül, ha a jármű biztonságos vezetésre életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen, de erre adhat okot az idült alkoholizmus vagy korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés.

Mivel az ittas állapotban történő járművezetés súlyos következményekkel járhat és gyakran áll halmazatban más közlekedési bűncselekménnyel – mint például a közúti baleset okozása, közúti veszélyeztetés – a járművezetéstől eltiltás mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Ilyenek lehetnek olyan élethelyzetek, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen. Példa lehet erre a szolgálati vagy családi kötelezettség, vagy akár az az eset, amikor az ittas vezető maga szorul sürgős orvosi segítségre és az ellátáshoz jutása másként nem megoldható.

Miért szükséges a védelem?

Annak ellenére, hogy az ittas járművezetés esetén a nyomozóhatóság kezében erős bizonyítékok vannak – mint például a szonda vagy vérvétel eredménye, illetve az orvosszakértői vélemény – nem jelenti azt, hogy a védelmet ilyen esetekben nem lehet hatékonyan ellátni. Ilyenkor a mielőbbi szakszerű védelem segíthet a pénzbírság mértékének és a járművezetéstől eltiltás időtartamának mérséklésében.

Az ilyen ügyekben számos olyan körülmény fordulhat elő, amely a büntetés mértékének kiszabásánál enyhítik a cselekmény súlyát, az ilyen helyzetet pedig a védő a bíróság előtt a terhelt érdekében előadhatja, a bíróság pedig köteles azt a büntetés kiszabása során figyelembe venni.

Ilyen, a büntetést enyhítő körülménynek minősül a megtett vagy megtenni kívánt útvonal hossza, a jármű típusa – például motorkerékpár, elektromos kerékpár ittas vezetése kevésbé veszélyes a közúti közlekedés biztonságára, mint ugyanazon alkoholszint mellett egy gépjármű vezetése – de ilyennek minősülhet az éjjeli elkövetés, mivel ilyenkor kevesebben közlekednek, így kevesebb személy életét, testi épségét veszélyeztette a bűncselekmény. Szintén a büntetés mértékét enyhíti, ha az alkohol-szint a bűncselekményként való minősítés értékét kevéssel haladta meg.

Az eljárás menete

A szolgálatot ellátó rendőrben akár az általa észlelt vezetési manőverek alapján is felmerülhet a gyanú, hogy a járművezető alkoholt fogyasztott, ilyenkor a törvény értelmében köteles az intézkedésre, de akár egy szúrópróba-szerű közúti ellenőrzés is alapot adhat az igazoltatásra. Az intézkedés, illetve a közúti ellenőrzés keretében a rendőr kérheti a hiteles alkoholszonda megfújását, melynek eredménye alapján dől el, hogy indul-e büntető- vagy szabálysértési eljárás. Ha a szonda megfújása után az igazoltató rendőrök azonnal elveszik a jogosítványt és a járművezetőt előállítják az illetékes rendőrkapitányságon, biztosan bűncselekménnyel fogják gyanúsítani. Amennyiben ez nem történik meg, de akár minimális mennyiségű alkoholt is kimutatott a szonda, akkor helyszíni bírság kiszabására, illetve szabálysértési eljárás megindítására kerül sor.

Ha korábban nem hiteles szondával történt a légalkohol-szint mérése, akkor azt az előállítás során hiteles mérőeszközzel is megismétlik. Amennyiben ilyen mérőeszköz nem áll rendelkezésre vagy a járművezető nem működik közre a mintavételben, akkor a legközelebbi kórházba szállítják, ahol az ittas vezetéssel kapcsolatos vérvétel következik az orvosszakértői vélemény beszerzése érdekében.

Az előállítás időtartama 8 óra, mely indokolt esetben 4 órával meghosszabbítható, illetve ha szükséges, őrizetbe vételre is sor kerülhet legfeljebb 72 óra időtartamra. A kihallgatást a gyakorlat szerint azonnal foganatosítják az előállítás vagy az őrizet alatt. Azonban a kihallgatásra nem kerülhet sor, ha az elkövető nincs kihallgatható állapotban – ilyen lehet, ha erősen ittas vagy más ok miatt olyan állapotban van, ami gátolja a vallomástételben. Ebben az esetben eljáró rendőrök addig várnak a kihallgatással, ameddig az elkövető állapota nem javul annyira, hogy kihallgatható legyen.

Kulcsfontosságú, hogyha sor kerül a gyanúsítotti kihallgatásra, a vallomástétel megtagadható, sőt, védővel való tanácskozás nélkül nem is célszerű vallomást tenni, főleg az ittas vezetés részleteire vonatkozóan. Ebben az esetben – illetve a cselekménytől függően – nem csak egy, hanem több kihallgatásra is sor kerülhet, ezért a legelső vallomástétel előtt érdemes ügyvédet felkeresni, hogy a kihallgatásra felkészülten, vagy akár védő jelenlétében tudjon megjelenni. Fontos, hogy az első gyanúsítotti kihallgatás során – a vallomástételtől függetlenül – a terheltet bűnügyi nyilvántartásba veszik, amelyet köznyelvben ,,rabosításnak” neveznek.

A nyomozás végén a rendőrség – ha arról a terhelt nem mondott le korábban – ún. ,,iratismertetést” tart, amelynek során a gyanúsítottnak és védőjének lehetősége van a keletkezett iratok megtekinteni, azokról másolatot kérni. Ezután a nyomozó hatóság az ügyet az illetékes ügyészségnek küldi meg vádemelési javaslattal.

Az ilyen ügyekben az idő döntő tényező, hiszen a bűncselekmény beismerése esetén mód lehet a büntetőeljárást gyorsító „bíróság elé állítás” intézményének alkalmazására, így akár az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténhet az ügyben az ítélethozatal. Szintén rövid időn belül zárulhat le az ügy a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárással, amikor a bíróság tárgyalás tartása nélkül szab ki büntetést, ez ellen fellebbezni nem lehet, csak tárgyalás tartását kérni. Ezekben az eljárásokban a terhelt úgy érezheti, hogy mindent a hatóságok irányítanak és csak sodródik az árral, ezért rendkívül fontos, hogy az elkövető minél előbb szakszerű ügyvédi képviseletet találjon, aki felvilágosítja jogairól, tárgyal a hatóságokkal és mellette áll az eljárási cselekményeken.
Ittas vezetéssel kapcsolatos vérvétel és orvosszakértői vélemény

Az ittas járművezetés bűncselekményének kulcsfontosságú bizonyítéka a véralkohol-szintet alátámasztó orvosszakértői vélemény. A vérvétel alapján a szakértő képes pontosan megállapítani, hogy a járművezetés időpontjában milyen véralkohol-szint állt fenn, így nem érdemes próbálkozni kevesebb mennyiségű alkohol bevallásával, mint ami valójában történt. Emellett fontos tudni, hogy a fogyasztott alkoholmennyiséggel arányos véralkoholszintet nem befolyásolja az alkoholfogyasztás utáni vízivás vagy akár az evés. Sőt, a nehéz ételek fogyasztása lassítja a szervezetben az alkohol lebontását, mivel a szervezetnek kevesebb energia áll rendelkezésére azt feldolgozni, így ez sem eredményes megoldás az alkohol szervezetből való kiürítésére. Szintén nem érdemes próbálkozni ,,ráivással”, mikor a rendőri igazoltatást követően az elkövető nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt azért, hogy kérdésessé tegye a helyszínen történt mérés eredményét, ugyanis az orvosszakértő visszaszámolással pontosan meg tudja állapítani a járművezetéskor fennálló véralkoholszintet.

Az ittas vezetésért bevont jogosítvány visszaszerzése

A járművezetéstől eltiltás tartama a bíróság által hozott ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, így innentől kezdve pereg az idő, amit jogosítvány nélkül kell tölteni. Ebbe az időtartamba természetesen beleszámít az is, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

Az ittas vezetésért elvett jogosítvány visszaszerzése a kiszabott időtartam leteltével nem mindig automatikusan történik, ugyanis akivel szemben a bíróság valamennyi kategória tekintetében járművezetéstől eltiltást szabott ki, annak kötelező az ún. ,,utánképzés”-ben való részvétel, mely kötelezettség nem évül el. Erre jelentkezni az eltiltás időtartamának leteltét követően lehet a jogerős bírósági végzéssel, az okmányirodai bevonó határozattal, személyes okmányokkal és a képzésre vonatkozó aktuális díj megfizetésével. A képzés során nem csak KRESZ-ből és vezetésből kell újbóli vizsgát tenni, hanem kötelező kiscsoportos foglalkozásokon is részt venni. Ezeken a tréningeken korszerű pedagógia-pszichológiai módszerekkel vezetik rá a résztvevőket arra, hogy felismerjék közlekedési magatartásuk, illetve tudásuk hiányosságait, ezzel felszámolva az esemény megismétlődésének lehetőségét. Az utánképzés eredményes elteltét követően, annak igazolásával az okmányiroda újból kiállítja a korábban bevont vezetői engedélyt. Ha a bíróság a járművezetéstől eltiltást kategóriára korlátozta, nem kötelező az utánképzés.