Kábítószer kereskedelem
Az európai kultúrában az alkohol elfogadott, azonban a kábítószereket, pszichotróp anyagokat és teljesítményfokozó szereket valamennyi európai ország büntetőjoga szigorúan bünteti, tekintettel arra, hogy ezek az anyagok, illetőleg szerek súlyosan károsítják az azt fogyasztók egészségét. A kábítószerek esetében rövid időn belül kialakul mind a fizikai, mind a pszichikai függőség.
Mindezekre tekintettel a Büntető törvénykönyvünk az egészséget veszélyeztető bűncselekmények között rendeli büntetni a kábítószerrel kapcsolatos jogellenes tevékenységeket, mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.
A büntetési tételek alapján jól látszik, hogy a Btk a kábítószerrel kapcsolatos jogellenes magatartások közül a kábítószer kereskedelmet bünteti a legszigorúbban.
Mi minősül kábítószernek?
A bűncselekmény elkövetési tárgya a kábítószer, amelynek fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 18. pontja részletesen meghatároz. Eszerint kábítószernek minősül az Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzékében meghatározott valamennyi anyag (függetlenül attól, hogy az természetes vagy szintetikus eredetű-e), emellett a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzőkönyvében meghatározott anyagok, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok.
Az ezen egyezményekben felsoroltak részletes ismerete nem szükséges ahhoz, hogy a kábítószer a kereskedő vagy a fogyasztó által felismerhető legyen, ugyanis legtipikusabb formái köztudottan illegálisak; így kábítószer a heroin, kokain, kannabisz, ópium, LSD, speed, extasy és a sor tovább folytatható. Ugyan a drogpiac folyamatosan fejlődik és a büntetés elkerülése végett újabb és újabb, módosított szerkezetű kábítószerek kerülnek kínálásra, valamennyi új változat a felsoroltak hatóanyagára vezethető vissza.
Ugyanígy kábítószernek minősül a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjának b) alpontjára figyelemmel az egyes pszichotróp anyagok, melyek általában szintetikus úton kerülnek előállításra gyógyszerkészítés céljából. Ilyennek minősül az amfetamin, meszkalin és tenocklidin.
Gyógyszer vagy méreg?
Annak ellenére, hogy a fentebb felsorolt anyagok kereskedelme illegális, a gyógyszeripar és a kábítószer piac szorosan összefügg. Ugyanis az Egységes Kábítószer Egyezmény az I. és II. jegyzőkönyvében meghatározott anyagok közül a III. jegyzékében felsorol számos kábítószer tartalmú készítményt, amelyek kivételt képeznek és azokból vényre kapható gyógyszerek készülnek. Ilyen, az Egyezmény hatálya alól kivett anyag például a kodein, amely erős köhögéscsillapító, így alkalmazzák súlyos köhögéssel járó tüdőbetegségek gyógyítására továbbá annak módozata, a pholkodin is ilyennek tekinthető. Ugyanígy a difenoxin egy opioid gyógyszer, amelyet gyakran használnak atropinnal kombinálva hasmenés kezelésére.
Fontos látni az összefüggést a pszichotróp anyagok esetén, hogy kábítószernek csak a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichitróp anyagok minősülnek. Ugyanis jellemző, hogy erős nyugtatókból – aprazolám tartalmú Frontin vagy Xanax, esetleg benzodiazepin származékok – állítanak elő kábító hatású anyagot, azonban ez legfeljebb egy más bűncselekmény, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűncselekményét alapozhatják meg, amely enyhébben – egytől öt évig tartó szabadságvesztéssel – büntethető bűncselekmény.
Hogyan követhető el a bűncselekmény?
- § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásait forgalmazó típusú tevékenységek alkotják, ilyen a kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés továbbá a kábítószer-kereskedelemhez való anyagi eszközök szolgáltatása.
A kábítószer kereskedelem immateriális bűncselekmény, megvalósulásához eredmény nem szükséges.
A kábítószer kereskedelem elkövetési magatartásai tehát:
- kínálás
- átadás
- forgalomba hozatal
- kereskedés
- Kábítószer kínálásáról abban az esetben beszélhetünk, ha az elkövető más konkrét személyt hív fel a kábítószer átvételére, azonban a felhívás eredménytelen marad, mert ellenkező esetben a bűncselekmény valamely más elkövetési magatartása (átadás) valósul meg (57. BK vélemény). Ezen elkövetési magatartásban az elkövető birtokában van a felajánlott kábítószer és annak megszerzésére, átvételére ösztönöz. Fontos, hogy a bűncselekmény megvalósul akkor is, ha ingyenesen kívánja átadni a kábítószert az elkövető. Jellemző az ún. ,,rászoktatás”, amikor szórakozóhelyeken ingyenesen adnak át kábítószert azért, hogy a fogyasztó ,,rákapjon” és később vásároljon a szerből, esetleg függővé váljon és rendszeres fogyasztó legyen.
- A kábítószer átadása akkor valósul meg, ha a megkínált személy a kábítószert át is veszi. Azonban átadásról csak akkor beszélhetünk, ha az alkalmi jellegű tevékenység és ha ennek következtében egy konkrét személy szerzi meg a kábítószert annak érdekében, hogy a kábítószert az átvevő saját maga fogyassza el. Ugyanis, ha az elkövető a kábítószert több személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel való kereskedést valósítja meg. Szintén irreleváns, hogy ez ingyenesen vagy ellenérték fejében történik.
- A forgalomba hozatal tehát olyan jellegű magatartás, ahol az elkövető több személynek juttat kábítószert (57. BK vélemény). Ez a magatartás együtt jár az átadással és akként is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban – akinek átadja a kábítószert – de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak tovább adja. Kérdés az, hogy erre a szándékra a hatóságok hogyan következtetnek; az adott kábítószer mennyisége és az eset egyéb körülményei utalhatnak erre. A forgalomba hozatal magába foglalhatja az eladók vagy vevők felkutatását, közvetítők igénybevételét, az áru megtekintését, vizsgálatát, az áru tárolását vagy az átadás helyének felderítését (BH 2002.299., 1/2007 BJE).
- A kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala, mivel felölel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer juttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz. Így például kábítószerrel kereskedés céljából történő megszerzését, csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. A kereskedés feltételezi a rendszerességet, tehát a tevékenység folyamatos jellegű és determináló fogalmi eleme a haszonszerzésre irányultság. Mint ahogyan azt a bírói gyakorlat meghatározza, a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, melynek keretei között nem csak az eladót és a vevőt, hanem a közvetítőket is, mint a kereskedői tevékenység közreműködőit kell felelősségre vonni (BH1999.101., 1/2007 BJE).
Elkövetési magatartás a kábítószer kereskedelem elősegítéséhez kapcsolódó tevékenység is, az anyagi eszközök szolgáltatása. Ez értékkel bíró dolog, pénz átadásával jöhet létre és bármelyik fentebb felsorolt elkövetési magatartáshoz kapcsolódhat.
A kábítószer kereskedelem privilegizált esete a csekély mennyiségre történő elkövetés, mely csak az átadás, illetve kínálás elkövetési magatartásokkal lehetséges.
Mire lehet számítani kábítószer kereskedelem bűncselekményének elkövetése esetén?
A kábítószer kereskedelem súlyos tárgyi súlyú bűncselekmény, mivel a jogalkotó szigorú büntetési tétellel fenyegeti. Erre tekintettel jellemző, hogy a kábítószer kereskedelem felderítéséhez és bizonyításához a nyomozóhatóság leplezett eszközök alkalmazásához folyamodik, így például lehallgatáshoz, információs rendszer titkos megfigyeléséhez vagy küldemény titkos megismeréséhez. Ugyanis a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC törvény 234. § (1) bekezdése szerint a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén alkalmazhatók. Ugyanígy jellemző az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása körében az álvásárlás vagy fedett nyomozó alkalmazása.
A kábítószer kereskedelem szankcionálásában a jogalkotó kettős jogalkotási modellt alkalmaz. Először a bárki által elkövethető kábítószer-kereskedelem alaptényálláshoz fűz súlyosabban büntetendő minősített eseteket, majd ehhez képest súlyosabban rendeli büntetni a tizennyolcadik életévét betöltött személy jogellenes magatartásait, melyekhez további minősítő körülményeket fűz.
Akit a nyomozóhatóság kábítószer kereskedelem gyanúja miatt kihallgat, a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése is valószínűsíthető, ezért az elkövetőt őrizetbe veszi. Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntéséig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.
A kábítószer kereskedelem gyanúja esetén a bírói engedélyes kényszerintézkedések közül leggyakrabban a letartóztatás vagy a bűnügyi felügyelet elrendelése kerül szóba, azonban ezek elrendelésének is szigorú feltételei vannak.
Mikor beszélhetünk letartóztatásról vagy bűnügyi felügyeletről?
Mind az őrizetbe vétel szükségességének alapja, hogy a terhelttel szemben bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének valószínűsége fenn áll, mégpedig azért, mert a kábítószer-kereskedelem elkövetése esetén gyakran fenn áll a szökés, elrejtőzés veszélye, a terhelt által bizonyítékok eltüntetése, tanúk befolyásolása. Emellett ez a bűncselekmény gyakran az elkövető mindennapi megélhetésének része, jövedelemforrása, ezért a bűnismétlés veszélye is fennállhat.
A bíróság, amikor a kényszerintézkedés elrendeléséről dönt, mindig figyelembe veszi a terhelt és az elkövetés körülményeit. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy egy megfelelően és precízen felépített védekezés már ekkor meghatározó lehet a büntetőeljárás kimenetele szempontjából, ugyanis hatékony védelem esetén az enyhébb magatartási szabályokkal elrendelt bűnügyi felügyelet vagy akár a kényszerintézkedés elkerülése is van lehetőség. Ugyanis súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés – ez esetben letartóztatás – akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel vagy egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el (mint például bűnügyi felügyelettel).
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el terhelt jelenlétének biztosítása, bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében. Letartóztatás pedig ezek érdekében akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, a terhelt személyi és családi körülményeire, büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint ha a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.
Ilyen esetben a nyomozási bíró a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen számba veszi a terhelt személyi és családi körülményeit, különös tekintettel arra, hogy van-e legális forrásból származó jövedelme, tehát megvizsgálja azt, mekkora a valószínűsége annak, hogy a rendszeres jövedelemszerzés kábítószer kereskedelemből történik. Szintén fontos, hogy rendezett családi körülményekkel rendelkezzen, kiskorú eltartásáról gondoskodjon. A letartóztatás elkerülése illetve a bűnügyi felügyelet elrendelése szempontjából meghatározó jellegű, hogy a terhelt rendelkezzen olyan megfelelő ingatlannal, ahol a bűnügyi felügyelete biztosítható. Nem lényeges, hogy a tulajdonában álljon, az ingatlannak lehet bérlője, haszonélvezője vagy szívességi használója is. A bűnismétlés tekintetében fontos, hogy a terhelt büntetett előéletű vagy sem, ugyanis ha nem, a bűnismétlés veszélye alig állhat fenn.
A bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el. E körben tehát előfordulhat a fentebb már említett eset, hogy a meghatározott ingatlant a terhelt nem hagyhatja el, de lehetőség van meghatározott terület – falu, város, megye – elhagyásának megtiltására is.
Milyen büntetésre lehet számítani?
Mint már többször említésre került, a kábítószer kereskedelem komoly tárgyi súlyú bűncselekmény, melynek alapesete kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Azonban súlyosabban minősül a bűncselekmény – akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – ha az elkövető bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként e minőségét felhasználva vagy a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el a bűncselekményt.
A Btk. alapján bűnszövetség akkor jön létre, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, valamint legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A kábítószer kereskedelmet a kiskorúak esetében is büntetni rendeli a törvény, 14 éves kortól a fiatalkorúak is felelősségre vonhatók a speciális, fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével. A büntetlen előéletű fiatalkorúak joggal bízhatnak enyhébb, nevelő célzatú büntetés vagy intézkedés kiszabásában.
A büntetés súlyosságát befolyásolja az elkövetési magatartás, a kábítószer mennyisége, továbbá az általános enyhítő és súlyosító körülmények.
A kábítószer sorsa a büntetőeljárás alatt:
A nyomozó hatóság központi nyilvántartást vezet a lefoglalt kábítószerről, illetve koordinálja a szállítását, intézkedik a megsemmisítése felől. A megszámlálható formájú kábítószer gyanús anyagot nem kell darabszámra megszámolni, hanem a súlyát kell megmérni. Ezen anyagokat a megtaláláskori állapotban lefényképezik, mely követelménytől a csekély mennyiség esetén lehet eltérni. A lefoglalt és lemért anyagot bűnjelzacskókban helyezik el. A lefoglalás során jegyzőkönyv készül, melynek a kötelező tartalmi elemei: bűnjelszám, kábítószer gyanúját keltő anyag leírása, valószínű megnevezése, az anyag megtalálásának pontos helye, ideje, körülményei, a lefoglalásra került anyag bruttó tömege, valamint a csomagolás módja. A lefoglalt anyagokról bűnjeljegyzéket készítenek, melyet csatolnak a jegyzőkönyvhöz.
A lefoglalt kábítószer gyanús anyagot igazságügyi vegyészszakértőhöz küldik. A vegyészszakértői vélemény kiemelkedően fontos a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén.
A kábítószer mennyiségének relevanciája
Különbség tehető a kábítószer bruttó és nettó tömege között.
Bruttó tömeg: a már hitelesen lezárt, bűnjelcímkével ellátott, szállításra előkészített kábítószer gyanús anyagot tartalmazó csomag grammban/kilógrammban meghatározott tömege.
Nettó tömeg: a kábítószer gyanúját keltő anyag csomagolás nélküli tömege.
A kábítószer mennyiségének a minősítés – és ebből következőleg a kiszabható büntetés – szempontjából determináló jelentősége van. A büntetőjog megkülönbözteti a csekély, jelentős, illetve a különösen jelentős mennyiséget. Mindhárom kategóriához szerenként vonatkoznak a mérőszámok, mely értékek a kábítószer tiszta hatóanyag tartalmára vonatkoznak. Ezt az értéket határozza meg a vegyészszakértő a laboratóriumban.
Aki jelentős mennyiségű kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ezzel szemben, aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad alapeset elkövetése esetén csak két évig, aki pedig minősített esetet követ el csak egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Látható tehát, hogy az elkövetési tárgy mennyiségének függvényében változik a cselekmény – büntetési tételekkel kifejezett –büntetőjogi súlyának megítélése is.
A Btk. pontosan megjelölt kábítószerek vonatkozásában rögzíti a csekély mennyiség fogalmát és ahhoz rendeli hozzá azok jelentős mértékét. Így tehát a mennyiség akkor jelentős, ha az az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. Egyéb kábítószerek esetén pedig akkor, ha annak tiszta hatóanyag tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét lépi túl.
A Büntető törvénykönyvben fel nem sorolt kábítószer akkor csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg.
Hatékony védelem szükségessége kábítószer-kereskedelem esetén
A kábítószer kereskedelem az egészséget veszélyeztető bűncselekmények közül legnagyobb tárgyi súllyal bír. A bírói gyakorlat alapján, a büntetések kiszabásánál körében, bizonyos feltételek fennállása esetén akár első bűntettes elkövető is számíthat végrehajtandó szabadságvesztésre. A kábítószer kereskedelem bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén esetén szinte minden esetben telefon lehallgatást, megfigyelést, házkutatást, lefoglalásokat, tanúkihallgatásokat stb. foganatosít a nyomozó hatóság. Az eljárásokban elmondható, hogy előzetes nyomozómunka után kerül az elkövető elfogásra. Szinte minden esetben elmondható, hogy az elfogást több helyszínen foganatosított házkutatás kíséri. Kábítószer-kereskedelem esetén minden esetben azonnal szükséges büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni. A kábítószer kereskedelem gyanúja esetén az elkövetőt a rendőrség őrizetbe veszi és a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel szinte minden esetben kezdeményezi a letartóztatást, amelyet a bíróság az esetek többségében el is rendel, ezért fontos, hogy a terhelt már a gyanúsításkor szakértő védőt fogadjon és megérkezéséig ne tegyen vallomást. A minél korábban kidolgozott védelemmel esetlegesen elkerülhető tehát a letartóztatás elrendelése, vagy nagyobb az esély az enyhébb bűnügyi felügyelet elrendelésére, de akár a bírói engedélyes kényszerintézkedés mellőzésére is. Emellett mivel a kábítószerrel visszaélések körében a tényállások elhatárolása – a terhelti cselekvőséget figyelembe véve – nem mindig egyértelmű, ezért a minél korábban kidolgozott és szakszerűen felépített védekezés elengedhetetlen.