Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
2012. március 1. napján vezette be a jogalkotó az új pszichoaktív szer fogalmát, melyet az ún. „dizájner drogok” fogyasztásában megfigyelhető ugrásszerű növekedés tett szükségessé, ezen szerekkel szembeni hatékony fellépést szolgálja az új pszichoaktív anyaggal visszaélés cselekményének kriminalizálása. Az új pszichoaktív anyaggal visszaéléskor az anyagok kémiai szerkezetét úgy módosítják, hogy az ne feleljen meg a kábítószereket felsoroló listán szereplő vegyületek egyikének sem. Ezen anyagok még veszélyesebbek a fogyasztók számára, mint a hagyományos kábítószerek, mivel hatásmechanizmusuk és annak következménye beláthatatlan.
A pszichoaktív anyag olyan, forgalomban újonnan megjelent anyag vagy vegyületcsoport, amelyet gyógyászati céllal nem használnak és a központi idegrendszer működésének a befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés, vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására és fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok jegyzékein szereplő anyagok, és erre tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősítette.
Az új pszichoaktív anyagok köre folyamatosan változik, ugyanis bővül a lista, illetve egyes pszichoaktív anyagokat alkalmanként átsorolnak a kábítószerek kategóriájába. Az új pszichoaktív szerek listáját az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet tartalmazza. Ezen anyagok jelentős része nem szerepel nevesítve ezen rendelet mellékletének jegyzékén, hanem kémiai szerkezetük alapján, az ún. generikus szabályozással kerültek fel a tiltólistára.
Elkövetési magatartás
Megkülönböztetendő a kereskedői típusú és a fogyasztói típusú magatartás.
Kereskedői típus:
- kínálás
- átadás
- forgalomba hozatal
- kereskedés
Fogyasztói típus:
- előállítás
- ország területére behozatal
- ország területéről kivitel
- ország területén való átszállítás
- csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyag megszerzése
- csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot tart
Btk. 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el.
(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
3) Az (1)-(2a) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
A forgalmazói típusú cselekmények 18. életévét be nem töltött személy érintettségével
184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
c) jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek tudnia kell, hogy a cselekmény tárgyát képező anyag új pszichoaktív anyag, vagy akár az is lehetne, valamint a tudatának át kell fognia a felhasznált személy életkorát és az elkövetés helyét, azonban nem kell tisztában lennie az anyag összetételével, illetve a felhasznált személy pontos életkorával.
Beszerző típusú, nem fogyasztói magatartások
184/B. § (1) Aki
a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(2a) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
(2b) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
(3) Az (1)-(2b) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2b) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,
b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig
terjedő szabadságvesztés.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek tudnia kell, hogy a cselekmény tárgyát képező anyag új pszichoaktív anyag, vagy akár az is lehetne, azonban nem kell tisztában lennie az anyag összetételével.
Beszerző típusú, nem fogyasztói magatartások 18. életévét be nem töltött személy érintettségével; védett helyszínek
184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával
aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,
ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
ba) új pszichoaktív anyagot előállít,
bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(2a) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
(2b) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el.
(3) Az (1)-(2b) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2b) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztés.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek tudnia kell, hogy a cselekmény tárgyát képező anyag új pszichoaktív anyag, vagy akár az is lehetne, valamint a tudatának át kell fognia a felhasznált személy életkorát és az elkövetés helyét, azonban nem kell tisztában lennie az anyag összetételével, illetve a felhasznált személy pontos életkorával.
Az új pszichoaktív anyag fogyasztása vagy csekély mennyiségű megszerzése tehát nem minősül bűncselekménynek.
Szakértő jelentősége
Igazságügyi szakértő feladata annak a megállapítása, hogy az eljárás tárgyát képező új pszichoaktív anyag egyáltalán új pszichoaktív anyagnak tekinthető-e, valamint az anyag tiszta-hatóanyag tartalmának a megállapítása is a feladatkörébe tartozik. A tiszta-hatóanyag mennyisége nagy jelentőséggel bír a jogi minősítés meghatározásakor, ugyanis megkülönböztetendő a csekély mennyiség, a jelentős mennyiség, valamint a különösen jelentős mennyiség.
A csekély mennyiséget meg nem haladó esetben a törvény ún. privilegizált alakot – gyakran vétségi formát – nevesít, amely nyilvánvalóan kedvezőbb kiszabható büntetést tesz lehetővé.
Btk. 461. § (5) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma
a) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet] 1. mellékletében szereplő jegyzék 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,
b) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,
c) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,
d) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,
e) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4a. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,
f) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 5. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg.
Elterelés
Aki új pszichoaktív anyagból csekély mennyiséget meg nem haladó mennyiséget megszerez, vagy tart annak a cselekménye nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/B. § alapján. Ezen esetekben tehát nem indul büntetőeljárás, csak szabálysértési eljárás, melyben szabálysértés miatt pénzbírság vagy közérdekű munka szabható ki. Ekkor mivel büntetőeljárás sem indult, nem vehető igénybe az elterelés lehetősége.
Hatékony védelem szükségessége új pszichoaktív szerrel visszaélés esetén
Az új pszichoaktív szerrel visszaélés az egészséget veszélyeztető bűncselekmények között is jelentős tárgyi súllyal bír. A bírói gyakorlat alapján, a büntetések kiszabásánál körében, bizonyos feltételek fennállása esetén akár első bűntettes elkövető is számíthat végrehajtandó szabadságvesztésre. Az új pszichoaktív szerrel visszaélés bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén – hasonlóan a kábítószer kereskedelemhez – szinte minden esetben telefon lehallgatást, megfigyelést, házkutatást, lefoglalásokat, tanúkihallgatásokat stb. foganatosít a nyomozó hatóság. Az eljárásokban elmondható, hogy előzetes nyomozómunka után kerül az elkövető elfogásra. Szinte minden esetben elmondható, hogy az elfogást több helyszínen foganatosított házkutatás kíséri. Az új pszichoaktív szerrel visszaélésesetén minden esetben azonnal szükséges büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni. Az új pszichoaktív szerrel visszaélés gyanúja esetén az elkövetőt a rendőrség őrizetbe veszi és a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel gyakran kezdeményezi a letartóztatást, amelyet a bíróság az esetek többségében el is rendel, ezért fontos, hogy a terhelt már a gyanúsításkor szakértő védőt fogadjon és megérkezéséig ne tegyen vallomást. A minél korábban kidolgozott védelemmel esetlegesen elkerülhető tehát a letartóztatás elrendelése, vagy nagyobb az esély az enyhébb bűnügyi felügyelet elrendelésére, de akár a bírói engedélyes kényszerintézkedés mellőzésére is.