Járművezetés bódult állapotban

A kábítószer fogyasztásának emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásai többek között az, hogy az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti. Emellett megnöveli azt az időtartamot, ami a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges magatartás között eltelik, miközben egyidejűleg csökkenti a fegyelmező, illetve a figyelőképességet. Ezek a közúti közlekedésben történő részvétel esetén komoly relevanciával bírnak. A kábítószer fogyasztás elterjedésével jelentősen megnőtt a kábítószer hatása alatt járművet vezetők és ilyen állapotban súlyos balesetet okozók száma. Ebben az esetben tehát a jogalkotó abból a tényből indult ki, hogy aki a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt járművezetőként részt vesz a közlekedésben, az fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára és más személyek életére, testi épségére. Erre tekintettel a jogalkotó a közlekedés valamennyi ágazatában, 1998 óta pönalizálja a bódult állapotban történő járművezetést.

A bódult járművezetés törvényi fogalma

Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

A Btk 237. § paragrafusa szerint, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bódult állapotban való járművezetésre és az ittas vezetésre egyaránt jellemző a szigorú társadalmi és törvényi megítélés, valamint a zéró tolerancia; ugyanis, ha bármilyen csekély mennyiségű alkohol fogyasztása mellett vezetünk gépjárművet, az legalább szabálysértésnek fog minősülni. Nincs ez másként a bódult állapotban történő járművezetésnél sem, ugyanis ha akár a legkisebb mennyiségű kábítószer vagy kábító hatású anyag fogyasztása mellett ülünk gépjárműbe, a büntetőeljárás megindul. Azonban a mentesülés lehetősége nyitottabb; az ittas járművezetés bűncselekményként való minősítése jogszabályban meghatározott mérőszámokhoz kötött, ezzel szemben a kábítószer, vagy kábító hatású anyag fogyasztása mellett történő járművezetés esetében ilyen mérőszámokat nem alkalmaz a jogalkotó, annak a ténynek a megítélése, hogy az adott anyag vagy szer valóban hátrányosan befolyásolta-e a járművezetést, mindig orvosszakértői feladat. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogyha kábítószer fogyasztása mellett valósul meg a vezetés, ilyen esetekben a kábítószer birtoklás bűncselekményének „fogyasztás” elkövetési magatartása mindig tényállásszerű, ilyenkor pedig a büntetőjogi felelősségre vonás aligha elkerülhető. Így tehát az, aki kábítószert fogyasztva ül volán mögé a következőkkel számolhat; legalább kábítószer birtoklás és bódult állapotban történő járművezetés miatti büntetőeljárással, mely utóbbi vonatkozásában esetlegesen eredményes védekezés építhető fel, illetve minden esetben közlekedési szabálysértés miatt büntetőpontokra, mely ez esetben 11 pont.

A bódult állapotban történő járművezetés akkor minősül bűncselekménynek, ha a jármű fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára. Ennek megfelelően a törvény bűncselekménnyé nyilvánítja bármilyen vasúti vagy légi jármű ittas állapotban történő vezetését, ezzel szemben a vízi és közúti közlekedésben csupán a gépi meghajtású járművek vezetése von maga után büntetőjogi felelősséget. Akkor minősül egy jármű ,,gépi meghajtású”-nak, hogyha azt beépített erőgép hajtja.

A tényállás meghatározza az elkövetés helyét, mely a közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút. Közútnak minősül a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, míg közforgalom elől el nem zárt magánútnak számítanak például bevásárlóközpontok, benzinkutak parkolói.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járműveknek a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő vezetése. Mint ahogy az az ittas járművezetés kapcsán kifejtésre került a jármű vezetése alatt értjük egyrészről annak elindítását, mozgásba hozatalát, másrészről pedig a már mozgásba hozott jármű irányítását, meghajtó gépezetének a működtetését.

A jogalkalmazás során eddig sokféle, a vezetési képességre hátrányosan ható szer – legyen az akár kábítószer, vagy annak nem minősülő kábító hatású anyag – vált ismertté. Ezek kémiai-biológiai sajátosságai, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk tartama, élettani hatásai igen eltérőek. Éppen ez indokolja azt, hogy mindig esetről esetre történik annak megítélése, hogy valóban hátrányosan befolyásolta-e a vezetést az adott szer vagy anyag. A kábítószer fogalmát a Btk. terjedelmesen határozza meg, nyilvánvalóan ide olyan anyagok és szerek sorolhatók, melyet a társadalom széles köre kábítószerként ismer – például marihuána, kokain, methamfetamin. Kábító hatású anyag lehet az, amelyet a törvény nem minősít kábítószernek, mégis az emberi szervezetre gyakorolt hatása bódító; ilyenek lehetnek különféle erős nyugtatók – például Xanax, Rivotril, vagy magas hatóanyag-tartalmú Frontin – de akár ragasztók, hígítók, bőrtisztítók – mint például a köznyelvben „Rush”-ként elhíresült bódító hatású anyag.

A bűncselekményt bárki elkövetheti és közömbös, hogy a járművezető rendelkezik-e a megfelelő vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a jármű vezetésében. A bódult állapotban elkövetett járművezetéshez kapcsolódhat felbujtás és bűnsegély egyaránt. Fontos kiemelni, hogy az utas azáltal, hogy a bódult állapotban lévő járművezetővel egy járműben utazik, azzal bűncselekményt nem valósít meg, ugyanis annak a morális kötelezettségének az elmulasztása, hogy a járművezetőt a bódult vezetésben megakadályozza, nem jár büntetőjogi következményekkel.

Milyen és mennyi büntetés jár a bódult állapotért?

Habár a törvény alapesetben kétévi szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi, ehelyett azonban gyakori büntetés a pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás, de emellett bűncselekmény miatt közlekedési büntetőpontokat is felszámolnak, ebben az esetben közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt 11 pontot. Nem ritka büntetés a közérdekű munka, ha munkaképes az elkövető, viszont anyagi helyzete nem teszi lehetővé a pénzbüntetésnek akár részletekben történő megfizetését sem.

Azonban a bódult állapotban történő járművezetés gyakran állhat halmazatban más bűncselekménnyel, amely viszont a büntetési tétel felső határát emeli.

Továbbá szintén súlyosabb következményekkel, – a büntetés kiszabása szempontjából releváns körülményekre tekintettel – akár felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztéssel lehet számolni, ha a bódult állapotban történő járművezetés következtében valamilyen súlyos eredmény is bekövetkezik. Ilyen lehet a másnak – akár a vezető mellett ülő utasnak – okozott súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértés, halál vagy halálos tömegszerencsétlenség. Fontos, hogy ebben az esetben az eredményre az elkövetőnek pusztán a gondatlansága terjedhet ki, mivel ha szándékosan okozza azokat, akkor élet elleni bűncselekmény megállapítására kerül sor.

A szigorú büntetés elkerülése érdekében ajánlott a hatékony büntetőjogi védelem igénybevétele, mivel számos olyan körülményre mutathat rá a védő, amely a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény, s amelyet a bíróságnak kötelező figyelembe vennie a büntetési nem és a büntetés mértékének kiszabása esetén.

Milyen összegű pénzbüntetéssel lehet számolni?

A bíróság a pénzbüntetést mindig az elkövető személyi körülményeihez, az anyagi helyzetéhez és az adott eset körülményeihez mérten szabja ki. A bíró a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek a számát, mely 30 és 540 napi tétel között mozoghat. Az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egynapi tételnek megfelelő összeget, ami pedig legalább 1000 és legfeljebb 500.000 forint lehet. A pénzbírság konkrét összege ezek szorzatából tevődik össze, emellett a terheltnek a felmerülő bűnügyi költséget is meg kell fizetnie. Kellő időben igénybe vett és megfelelően kidolgozott védelem esetén a fenti költségek jó eséllyel csökkenthetőek. Nem lényegtelen tehát az, hogy az elkövetőt mekkora pénzbírsággal sújtja a bíróság, ezért indokolt a mielőbbi szakszerű védelem igénybevétele a pénzbírság mérséklése érdekében.

Mennyi időre veszik el a jogosítványt?

Csak úgy, mint az ittas járművezetés esetében, a bódult állapotban történő járművezetést is olyan tárgyi súlyú bűncselekménynek ítéli a jogalkotó, amely esetén kötelezően írja elő a járművezetéstől eltiltás alkalmazását, amelyet csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet mellőzni. Időtartama szintén lényegi kérdés, mivel a törvény lehetővé teszi a végleges hatályú eltiltást is. Az eltiltás legrövidebb tartama 1 hónap, leghosszabb tartama pedig 10 év, a tartam megállapítását több tényező befolyásolja. Ilyen befolyásoló tényező lehet az elkövető személyi körülményei; például, hogy követett-e el korábban ugyanilyen vagy bármilyen más bűncselekményt, mennyi a balesetmentesen levezetett kilométereinek száma, hány éve rendelkezik jogosítvánnyal. A másik tényező pedig magának az elkövetésnek körülményei, mint például milyen hosszú utat tett meg vagy szándékozott megtenni ittasan, milyen típusú járművet vezetett, illetve éjjeli vagy nappali órákban követte el a bűncselekményt.

Fontos, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy az elkövető soha többet ne kaphassa vissza jogosítványát. Végleges hatállyal akkor lehet eltiltani, ha az elkövető a járművezetésre személyi adottságai miatt alkalmatlan. Ilyennek minősül, ha a jármű biztonságos vezetésre életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen, de erre adhat okot a kábítószer-függőség vagy korábbi, bódult állapotban történő járművezetés miatti többszörös elítélés.

Mivel a bódult állapotban történő járművezetés súlyos következményekkel járhat és gyakran áll halmazatban más közlekedési bűncselekménnyel – mint például a közúti baleset okozása, közúti veszélyeztetés – a járművezetéstől eltiltás mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Ilyenek lehetnek olyan élethelyzetek, amikor váratlan és méltányolható ok készteti a bódító szert, anyagot fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen. Példa lehet erre a szolgálati vagy családi kötelezettség, vagy akár az az eset, amikor a bódult vezető maga szorul sürgős orvosi segítségre és az ellátáshoz jutása másként nem megoldható. A jogosítvány visszaszerzéséről az ittas járművezetésre vonatkozó cikkben található bővebb információ.

Miért szükséges a védelem?

Lehetséges, hogy szakértői vélemény megállapította a kábítószer vagy kábító hatású anyag fogyasztását, azonban ez nem azt jelenti, hogy a védekezés nem lehet eredményes a büntetőeljárás során. Ugyanis a mielőbbi szakszerű védelem igénybevételével vitatható a tény, hogy a fogyasztott szer a vezetési képességet hátrányosan befolyásolta, mennyiségére, minőségére vagy akár arra tekintettel, hogy az elkövető szervezetére a kábítószer másként hatott. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a mielőbbi szakszerű védelem segíthet a pénzbírság mértékének és a járművezetéstől eltiltás időtartamának mérséklésében.

Az ilyen ügyekben számos olyan körülmény fordulhat elő, amely a büntetés mértékének kiszabásánál enyhítik a cselekmény súlyát, ezekre a védő mind a terhelt, mind később a bíróság figyelmét felhívhatja és amely tényeknek a büntetés kiszabása során kiemelkedő jelentősége van.

Ilyen, a büntetést enyhítő körülménynek minősül a megtett vagy megtenni kívánt útvonal hossza, a jármű típusa – például motorkerékpár, elektromos kerékpár bódult vezetése kevésbé veszélyes a közúti közlekedés biztonságára, mint egy gépjármű vezetése – de ilyennek minősülhet az éjjeli elkövetés, mivel ilyenkor kevesebben közlekednek, így kevesebb személy életét, testi épségét veszélyeztette a bűncselekmény.

Mentesülés lehetősége?

Tekintettel arra, hogy a bódult állapot megítélése orvosszakértő feladata és mint ilyen bizonyítékot a bíróság általában kétséget kizáróan elfogad és ítéletét arra alapítja, ezért a védekezés lehetősége korlátozott. Azonban, mivel a bódult állapot nincs számszerűsítve az alkohollal szemben, ezért lehetőség van az eljárás során annak bizonyítására, hogy a fogyasztott kábítószer vagy kábító hatású anyag minőségében, mennyiségében vagy az adott elkövető szervezetére gyakorolt hatásában nem befolyásolta hátrányosan a vezetési képességet. Ugyan a legtipikusabb kábítószerek fogyasztása esetén – vezetés jellemzően kokain, methamfetamin vagy más „pörgető” hatású kábítószerekkel fordul elő – a mentesülés lehetősége csekély, viszont kábító hatású anyagok esetében eredményes védekezés építhető fel.

Ritkán fordul elő, hogy a bíróság úgynevezett büntethetőséget kizáró okra alapítva – és nem bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában – mentené fel a terheltet. Elméletileg erre két esetben kerülhet ne sor; a tévedés és a végszükség esetén. A tévedés kapcsán abból kell kiindulni, hogy a bűncselekmény alapesete szándékosan követhető el, így az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer, anyag került a szervezetébe és ennek tudatában, szándékosan vezet. Azonban ha az elkövető nem tud arról, hogy az általa szer ilyen – ami a gyakorlatban nehezen képzelhető el –, úgy a szándékossága nem állapítható meg, ebben az esetben pedig nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről sem.
A második esetre akkor kerülhet sor, ha a végszükség szabályai megállnák a helyüket; vagyis ha a bódult járművezető más életét, testi épségét közvetlen és másként nem elhárítható veszélyből menti. Ilyen esetre eddig magyar bírói gyakorlatban csak ittas járművezetés vonatkozásában került sor, mikor ezen okra hivatkozva mondta ki a bíróság, hogy végszükségben cselekszik az, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtét elvégzését igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját – más lehetőség hiányában – a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve kórházba szállítja (BH 1993.6.336)

Ittas vagy bódult állapotban vezetés? Esetleg kábítószerbirtoklás, kereskedelem?

Fontos, hogy a védett jogi tárgyak azonosságára tekintettel, ha valaki ittas és egyúttal bódult állapotban vezet járművet – azaz szeszesitalt és kábító hatású anyagot, kábítószert egyaránt fogyaszt – bűnhalmazat megállapítására nem kerülhet sor. Azonban minden esetben bűnhalmazat valósulhat meg egészséget veszélyeztető bűncselekményekkel; így az eset körülményeitől függően a kábítószerkereskedelem állhat bűnhalmazatban bódult állapotban való járművezetéssel, például akkor, ha az elkövető kábítószert fogyasztva ül gépjárműbe és az illegális árut ilyen állapotban szállítja el az üzlet lebonyolításának helyszínére.